Fizikai forradalom a kémiában: a Bohr-féle atommodell megalkotása

A róla elnevezett atommodell alapjait Niels Bohr három, 1913-ban megjelent cikkben publikálta. jelen munka azt vizsgálja, hogy az ezekben nevezetes posztulátumoknak milyen előzményei voltak, illetve a természettudomány fejlődése során kísérleti információk igazolták őket később. Az atommag körül keringő elektron létezését kimondó posztulátum ellentmondott ugyan már jól ismert, klasszikus elektrodinamika alapját jelentő, esetében elektromágneses sugárzás kibocsátását megkövetelő Maxwell-egyenleteknek, de valójában csupán addigra megalapozott következményeit mondta ki. kvantumposztulátum jelentette modell valódi újdonságát és értékét, mert erre alapozva hidrogénatom kísérletileg ismert színképét elméleti úton is pontosan előre lehetett jelezni. ezen megalapozására eredetileg körmozgási frekvenciája keletkező között tételezett fel kapcsolatot, ennek hasznosságát elsősorban igazolta, belőle levont következtetések egyeztek megfigyelésekkel. fizikai háttérét csak később, egymástól viszonylag távol álló jelenségek révén sikerült tisztázni: ebben komoly szerepe volt hullám-részecske kettősség megértésének, mennyiségek közötti, kvantummechanikai határozatlansági relációk felismerésének, annak ténynek, foton impulzusmomentumáról bizonyítani, energiájától független, állandó érték. 1913-ban, pusztán egy kidolgozása céljából megfogalmazott feltételezések így lényegében fizika későbbi fejlődését előlegezték meg pontos matematikai formába öntött egyenlet alakjában.